A múltheti nagy árokszéli-fekvőhely-tesztelős, villanyoszlop-kidőlés-megakadályozós, füvek-népét-közelebbről-megvizsgálós bebaszásom hatására megváltozott az életem: megfogadtam, hogy egy hónapig nem iszok egy korty alkoholt se (egy kortyot se [egy darab kortyot se {semennyit se /nulla darab kortyot \(egy kikúrt konyakmeggyet se\)/}]). Mivel eddig még sosem koronázta siker az ilyen jellegű fogadalmaimat, ezért most úgy érzem, be kell bizonyítanom a világnak: képes vagyok rá.

El is terveztem, hogy ehhez mire van szükségem:

• kevesebb alkoholra kiélezett buli (mondjuk nulla)
• nagy akaraterő

Ez utóbbi felvet bennem egy már régóta dédelgetett kérdést: Alkoholista vagyok?
Csak azért dédelgetem régóta ezt a kérdést, mert habár csak bulikon iszok alkamanként (minden bulin több alkalommal), mégis valahogy minden héten összejön minimum 1 darab kemény bebaszás, ami szerintem -annak ellenére, hogy fiatalok vagyunk, meg tattarattaratara- már nem egészséges. So, fiatal egyetemista/kollégista/főiskolista/albérletista vagy egyéb sorstársaim, plz kommentben nyugtassatok meg, hogy nem csak én baszok be hetente (czako kommentjét erre a kérdésre nem tekintem érvényesnek).

Egyébként mellettem szóljon az, hogy az alkoholt nem az íze, sokkal inkább a hatása miatt iszom. Szóval nem iszok csak úgy poénból egy-egy felest néha, csakis akkor, amikor megvan a társaság, a buli, és a hangulat.. Sosem kívánom, és sosem érzem úgy, hogy most nekem mindenképp szükségem van egy kis vodkára (ez alól kivételt képeznek azok az esetek, amikor az adott pillanat előtt már ~0,5 liter vodkát megittunk, ekkor valahogy jobban kívánja az ember).. Egyedül sosem iszok töményet, az egyetlen dolog, amit csak úgy hétköznapi esetben iszok, az a sör (de az ugybár egészséges, tele van B-vitaminnal - legalábbis czako az utóbbi időben ezzel vígasztalja magát).

Otherwise, az előbb említett hardcore drinking óta haláltusát vívok valami nagyon huncut kis fertőzéssel (akivel szerintem az Erzsébet-körúti árokban ismertük meg egymást), tünetei:

• 60 liter takony / nap távozik a standard inputokon (ezzel egy időben a sarki kisboltban jelentősen megnőtt a zsebkendő-eladások száma)
• éjszaka 2-4 óra forgolódás, aludni nem tudás, hányinger levés
• non-stop fejfájás pro, kb 4 napja
• szagokat és ízeket egyáltalán nem érzek, valamint a hallásom is csökkentett módban fut (unalmamban azzal szórakozok, hogy egy szelet citromot egyben betolok az arcba - amitől normál esetben taknyom-nyálam egybefolyna, de most semmi)

Itt megint a segítségeteket szeretném kérni - ha valaki ráismer a tünetekre (esetleg netalántán orvos), akkor ossza meg velem, hogy hogy lehet ezt a fertőzést offolni, ugyanis eddig a rakás gyógyszer, az [a-zA-Z] vitaminok túladagolása és egy majomfalkát megszégyenítő gyümölcsmennyiség elfogyasztása sem segített.

Érdekesség, hogy a hempergés másnapján még semmi bajom sem volt, olyannyira nem, hogy Sziliékhez képes voltam elmenni pókerezni, sőt, még előtte takarítani is. Az alsó épület takarítása közben hangzott el a következő párbeszéd, aminek poénértékére csak később eszméltünk rá:

Szili faterja: - De kurva sok chipset hoztatok! Egy hétre jöttetek?
Czako, én: - Nem, fél nyolcra...


A vicc az, hogy czako és én félreértés áldozatai lettünk, amire később Szili döbbentett rá minket.

Egyébként ez volt a "cölibátusom" első napja, sikerült is betartani a fogadalmat, nem ittam egy korty alkoholt se -nem is hozott senki, meg kocsival voltam (de természetesen amúgy sem ittam volna. Ez egyértelmű). Zsigray 'tour de fuckin france' Csabi viszont muterja bike-jával jött, de már nem volt kedve a póker után hazáig kerekezni (amit meg is értek, tekintve, hogy alig 3-4 km-re lakik Szilitől), tehát vagy Szilinél alszik^^, vagy kitalálunk valamit, hogy lehetne a kocsit és a bike-ot valahogy összehozni. Bennem felmerült az az ötlet is, hogy belekapaszkodik a kocsiba, és hazahúzzuk, de aztán ezt gyorsan elvetettük.

A brainstorming eredménye végül az lett, hogy betesszük a bike-ot a csomagtartóba, Csabi meg beül, és hazavisszük. A csomagtartó és a bike méretei viszont nem igazán tartoztak egy súlycsoportba, így alig fél méterre lógott ki minden irányba, ami implikálja, hogy nem lehetett lecsukni a csomagtartót. Sebaj, találtunk egy gumipókot (ami kb 5 cm hosszú volt, szóval ez még csak valami gumipók-pete lehetett, vagy nemtom), és lekötöttük vele a csomagtartót, így nem 200ezerre, hanem csak 150ezerre büntetett volna meg a rendőr, aki esetleg megállít. Sebaj, elindultunk, Csabi szeme pedig rá volt tapadva a csomagtartóra, hogy egyből lássa, ha kiesne a bike (én a visszapilantóban nagyon zsírul láttam a csomagtartó fényezését, de azon kívül semmi mást, ami vezetéstechnikai szempontból egy kicsit gáz - bár az én vezetési stílusomat nem sokban befolyásolta). Végül sikerült egyben hazajuttatni a bike-ot és Csabit is, és a legkomolyabb közbiztonsági tiszt, akivel találkoztunk, egy fekvőrendőr volt.

A  héten bepróbáltam egy új fodrászt is, bár ezt nyilván mindenki leszarja. A csajszi tök jó arc, ráadásul tök jó hajat tolt, ráadásul tök olcsón, szóval úgy döntöttem, changelem az előzőt az újra.

Amúgy az előző posztomhoz ("Köszönöm a figyelmet") hasonlóakat szerintem a későbbiekben is fogok írni, az amúgy is Csomolungmát megszégyenítő egóm további növelése érdekében (THX to kommentelők). Meg egyébként is, valahol meg kell jelentetnem a Google hirdetéseimet, aminek bekattintására hivatalosan nem uszíthatlak benneteket, de ha esetleg véletlenül beleakadna az egeretek kurzorja, nem haragszom meg érte. A "cölibátus" pedig november 25-én jár le, szurkoljatok!