Először is köszönöm Nektek, hogy május 20-án 199 egyedi látogató több mint 300 oldalletöltést csinált, ami a blog történetében durva rekordnak számít (mivel egy átlagos napon jó, ha 30 egyedi látogató együtt 50 oldalletöltést tesznek a statra, úgyhogy nem tom most mi a fasz van). Másodszor köszönöm az 'Abdul' művésznéven ismertté vált közismert magyar hírességnek [aki egyben a munkatársam is - az ünnepelt celebek manapság callcenteres munkákat is vállalnak a válság miatt], a vizipipák császárának, a biznisz-világ közismert arcának, az Áll az alku műsor lúzerének a pénteki csapatépítő házibulit, és azt is, hogy megszabadított a jobb lábamon található vastag szőrrétegtől - nyárra legalább nem fog még az is melegíteni a negyven fokban. Igazán humorosnak képzelte magát, de nem pont ő az az ember, akitől tolerálnám az ilyesmit. Aki kíváncsi Abdul-celeb csillogására, az a keddi Áll az alkuban láthatja, csodáljátok meg, a kamera egyszerűen imádja..

Egyébként a pénteki csapatépítő szerintem sokkal jobban sikerült, mint az előző, többen is voltunk és a véralkoholszint is inkább egy csapatépítőhöz illett, mint az első alkalommal. A bulin a következő arcok vettek részt:

• Abdul [a házigazda]
• Tibi [the boss]
• SzandiKA [aki a poharakat szereti elforgatni egy vízszintes tengely mentén 180 fokkal attól függetlenül, hogy van-e a benne valami, vagy nincs]
• Vivike [a vattacukor (vagy WTcukor)]
• Kittike [akinek nevetése szolgáltatta a jókedvet az est folyamán]
• és én [ide nem írok semmit]

10 körül érkeztünk az Abdul-rezidenciára (nem találkoztunk a testőrökkel most, Abdul biztos szabadnapra küldte őket), és mivel még Tibin és rajtam kívül nem volt ott más, nekikezdtünk néhány sörnek így hármasban, és megbeszéltük, hogy melyik csaj lenne alkalmas szexuális együttlétre a G-ből ['G' ebben a blogban a munkahelyem fedőneve lesz, mivel ezeket a szupertitkos adatokat nem akarom belecsepegtetni az információs óceánba].

Lassan, de valamikor biztosan megérkeztek Vivikéék is, mert vannak foszlányok az emlékeimben, hogy ott vannak, sőt olyan foszlányok is, hogy Vivinek kártyatrükköt mutatok (ami azért már kicsit FAIL volt, de olyan 20%-os sikerességi arányt még így is sikerült produkálnom), tehát ha mégsem voltak ott, akkor nagyon keményen bebasztam és behaluztam őket. Volt még pár FAIL dolog, pl:

• Szandika az izzó vizipipa-szenet Abdulék szőnyegére juttatta, aminek pillanatában mindenki egy emberként looking for széncsipesz [de mivel mindenki be volt baszva, ezért a széncsipesz-keresési képességünk valóban egy emberével volt összeegyeztethető], és szerencsére nagyon gyorsan -alig öt perc alatt- meg is találtuk. Sajnos ennyi idő alatt nem hogy a szőnyeget, hanem majdnem az egész emeletet sikeresen átégette a cucc, úgyhogy nem történt nagy baj. (Egyébként a szén első odébbmozdítási kísérletének eredménye egy újabb fekete folt lett a szőnyegen, a második kísérlet pedig már a parkettát is hozzádíszítette a szőnyeghez, ezúton is gratulálok magunknak, hogy ilyen ügyesen minimalizáltuk a házibulin felmerülő anyagi károkat. Szép volt!)
• Szintén Szandika előrelátó módon azt találta ki, hogy ha már Abduléknak úgyis menni kell az ikeába, akkor egyúttal vehetnek egy -az új nappaliszőnyeggel és parkettával harmonizáló- hálószobaszőnyeget is, ezért lehányta azt. Azért azt tegyük hozzá, hogy a róka mérete nagyon minimális lett (amolyan nőies róka, vagy róka-kölyök, kis Vuk), de ahhoz pont elég, hogy kimoshatatlan foltot include-oljon a szőnyegbe.
• Állítólag én az erkélyről hánytam le [3. emelet], de erre full nem emlékszem, tehát ezügyben maximálisan a kedves munkatársaim és főnököm emlékezőtehetsgére vagyok utalva.

A legdrasztikusabb dolog viszont a buliban az ébredés volt, legalábbis az én ébredésem tutira az volt. Mivel korán bealudtam, és vesztemre a buli kellős közepén található ágyban tettem ezt meg, ezért már a szemem kipattanásakor éreztem, hogy ez egy igen rossz döntés volt (a jó taktikát Sziller prezentálta a szombati SIPI bulin, erről később), tehát az első utam a fürdőszobába vezetett. A tükörbe nézéskor már meg sem lepődtem az arcomon található filctoll-maszkírozáson (ami egyébként az általam eddig látott legjobb FA-munka volt, gratulálok a művésznek hozzá), igazából a tükör a szemöldököm és a hajam hiánytalanságának ellenőrzésére kellett, mert azt nem nagyon lehet egy alapos mosakodással semmissé tenni. Miután meggyőződtem, hogy nem igazították a frizurám Tibi stílusához (4-5mm), egy arc-lemosás után visszatértem a Main Place-re, ahol Abdul csak úgy mellékesen jegyezte meg, hogy az volt a durva, amikor a lábamat borotválták le (és valóban, úgyhogy jelenleg egy lightosabb Steiner Kristóf lazán rámizgulna, vagy akár egy Veet reklámba is elmehetnék lábmodellnek, ehhez a munkához is gratulálnék az alkotónak [mint kiderült, Abdulnak]. Szép volt.).

Tipp by User: Abdul, ha összegyűjtöd a levágott szőröm az ágyról, akkor talán egy kis pillanatragasztóval pótolhatod a kiégett szőnyeg egy részét, így nem kell "leszálltak az ufók, és köröket égettek a szőnyegbe" típusú kammantásokat tolni a mutter arcába. Sok szerencsét.

Nagyjából így történt a 2009. május 22.-i csapatépítő tréning, aki nem hiszi, hányjon utána.

SZERK: Memória Recovery-re szükségem lesz, illetve aki tudja, tolja át a képeket emailben (ignaczrobert@gmail.com), vagy töltse fel valami szerverre, vagy az lenne a legjobb, ha felvenne MSN-en és átküldené őket [_robber_@live.com].

A Sipi-féle házibuli ismét kitett magáért, de nem szpoilerezek, poszt is coming [ennek a posztnak a befelyezését a buli után írtam, tehát még élek, de abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy a party összes résztvevője életben van!].