Majd ne lepődjetek meg, ha lesz olyan poszt, amit nem én írok. Hargitai Dóri, vagyis másnéven Lung felvett ugyanis MSN-en, hogy szeretne írni a blogba. Meg is hívtam szerkesztőnek, sok szeretettel várjuk az írását/írásait.
RobbeR
Majd ne lepődjetek meg, ha lesz olyan poszt, amit nem én írok. Hargitai Dóri, vagyis másnéven Lung felvett ugyanis MSN-en, hogy szeretne írni a blogba. Meg is hívtam szerkesztőnek, sok szeretettel várjuk az írását/írásait.
RobbeR
Ez Szili barátom várva várt posztja, ugyanis -szerinte- mi a Jász-plasztik KFT-nél való munka során meg fogunk halni, és ezen feltevését már több héttel ezelőtt büszkén és mosolyogva hangoztatta nekünk (Ő is volt tavaly 1 hónapot ott). Éjszakai (!!!) műszakban kezdtünk, ami azt jelenti, hogy 22-06ig nyomjuk, és 20:50kor induló busszal érkezünk a helyszínre.
Élemetem eme csodás korszakát azzal kezdtem, hogy jól beszopattam magam a fantasztikus tervemmel, ami kb így néz ki: Munka előtt való éjszaka szinte nem alszok semmit, hanem majd napközben, és akkor nem leszek éjszaka álmos (ezt a módszert hívják bioritmus-transzformációnak, copyright Czakó Tamás). Ez talán még működött is volna, ha nem kellett volna hétfőn reggel Pestre utaznom indexet beíratni és leadni. Ez a kis kiruccanás -a MÁV jelentős közreműködésével- röpke 6 óráig tartott, ami azt jelenti, hogy 4-re értem haza, szóval ha képes lettem volna elaludni, akkor is kb 4 órát alhattam volna (20:50kor indul a busz). Na mindegy, elmentem 2-3 óra alvás után az éjszakai műszakba (így utólag vállon is veregettem magam és gratuláltam).
A munka nem volt annyira gáz, mint ahogy azt Szili beállította, találkoztam jófej emberekkel (nem annyira jófejekkel is), az egyetlen baj olyan hajnali 3-4 óra tájékán kezdődött, amikoris érzékszerveim elkezdtek tompulni, és az idő is valahogy logaritmikusan lassult. Volt olyan, hogy 4:55kor ránéztem az órára, aztán elmentem, megcsináltam egy ~10 perces dolgot, és az óra még mindig 4:55öt mutatott.
Na, de az idő a logaritmikus csökkenés ellenére sem állt meg, így hát elérkezett a várva várt 6:20, amikor haza indultunk. Ez lett volna az első alkalom a Tulokal és Czakoval való "Na milyen volt" típusú beszélgetésre, HA nem lettem volna kb 5%os tartalék energián (ez biztosította, hogy azért levegőt ne felejtsek el venni, meg ilyenek), ezért ez a beszélgetés elhalasztódott aznap estére.
Na, ezek voltak az első nap izgalmai nagyon röviden, nemsoká tartok majd élménybeszámoló advanced-et is, csak most sietek.
RobbeR
Kedves olvasók!
Bocsi, ha a jövőben kicsit ritkább leszek a megszokottnál, de offline leszek jó munkásember a web helyett. Azért néha írok 1-1 posztot, ha élve hazaérek, és épp nem alszom vagy eszem.
RobbeR
Tegnap ültem itthon, mellettem csillogott-villogott az összes fáradtágos munkával megkeresett pénzem (390 forint), és akkor jött Csabi barátom MSN-en (akinek ezúton is szeretnék boldog névnapot kívánni), hogy menjünk már be Szolnokra. Mint kiderült, Tulok majdnem olyan fasza anyagi heyzetben volt, mint én, bár végülis ketten már tudtunk volna venni 2 vonatjegyet, és olyan 0,346153846153846153846153846153846153846 sört (calc.exe). Nem tudom mit szólt volna az aradiban a 8/10-es jócsajsági indexet súrolgató pultos csaj, ha odaállítok, hogy ennyi sört kérek. Valószínűleg Parse error-t dobott és rebootolt volna, ismervén a jócsajsági index és a matematikai ismeretek közötti összefüggéseket...
Na, de a motiváció csodát tett, és mindketten tudtunk ZS-t szerezni, úgyhogy jól be is mentünk szolnokra a 21:15-nek látszó 21:25-ös hajóval vonattal. Czakó barátomnak rajta kívül álló okok miatt szar kedve volt, de gondoltuk, hogy majd pár sör után még szarabb kedve lesz. Így is lett.
Szolnokon először az automatához mentünk, mert Tominak annyi pénze van, hogy már nem fér el nála, tehát bakkártyán tartja. Aztán mentünk az aradiba. Közben Tulok kb. 30adjára is elmondta, hogy ő majd megy a kék angyalba, 2-3(!!!!) percre, mert ott vannak a haverjai. De később kiderült, hogy nem csak a kék angyalban vannak a haverjai, hanem Magyarország egész területén, olyan 100-120 fő/négyzetkilométeres sűrűséggel. Miután az aradiba értünk, Tulok elmondta a kékangyalos terveit még vagy 50szer, czako meg a megivott sörök miatt bekapcsolta az élőhalott üzemmódot. Csak akkor emelte fel a fejét, amikor a 9/10-es néni miniszoknyában a pult előtt iszogatott. Csabival -akinek középső neve Casanova- közben megbeszéltük, hogy ki milyen extrém helyen dugott már. Mármint csajjal (a kezeink nem számítanak).
Az aradi után Tulok számára elérkezett az est fénypontja, ugyanis elindultunk a kék angyal nevezetű vendéglátó egységbe. Menet közben minden kékes árnyalatú fényreklámra azt hitte, hogy az a kék angyal bejárata. A nevéből ítélve valami buzibárra számítottunk(ez megmagyarázta volna Tulok emberfeletti vágyát, hogy találkozzon ott a "barátaival"), de mikor beléptünk, egészen elképesztő látvány fogadott. Az ízléses fa berendezés mellett a helység közepén található "tánctéren" 2 olyan csaj táncolt egymással, akik a 10-es jócsajsági skálán ugyanannyit értek el, mint amennyit a mezőgazdasági mérleg skáláján tonnában mérve: 1-et. Végülis, valamilyen szinten tényleg buzibár volt (ha rendszeresen oda jársz, tuti, hogy inkább buzi leszel).. Egyébként, ahogy Tulok megérkezett, a haverjai egyből átmentek a Zanzibárba (én is átmentem volna a helyükben), de csak miután valaki vett mindenkinek egy sört(nekem is). Viszont nekem már nem kellett (wtf???), ezért czakonak adtam, aki inkább töltött volna el egy romantikus éjszakát a 2 csaj valamelyikével, minthogy a sör kárba vesszen. Ezek után navigációs képességei erősen lecsökkentek, jókedve viszont ezzel egyetemben nőtt.
A kék angyalból való távozás közben a köbméteres pultoscsaj (aki egyébként hasonlóan jócsaj volt, mint a fent említett 2) megfenyegetett minket, hogy ha nem fizetjük ki a sörösüvegek árát(!!!), akkor ránk fekszik. Na, ettől annyira megijedtünk, hogy mindannyian a pénztárcához kaptunk, de mivel Csabi volt a leggyorsabb, 120 forinttal lefizette, aztán sietve távoztunk a helyszínről.
A következő állomás a Gang volt, ahol a számtalan jótulajdonságaim közül a csocsó-skillemet csillogtattam meg. Tulok eközben a csocsóasztal-alatt-mászó skilljét csillogtatta, de annyira, hogy odafenn már nem kellett felmosnia a Gang-es bácsinak. Közben czako "ha szomjas vagy, akkor igyál, ha nem vagy szomjas, akkor előzd meg" alapon elfogyasztott még vagy 2 sört, megerősítve a jókedvét, és megalapozva a későbbi(piáról lecsúszós) zombi expert üzemmódját. Czakonak egyébként sok külömböző üzemmódja van, majd lehet, hogy erről is írok egy külön POST-ot.
Miután meguntuk a Gang-et, Csabi a.k.a Casanova kitalálta, hogy gyerünk már el az Ibizába, mert ott most buli van, meg egy csaj is, akivel találkozni akar. Gondoltuk, mi nem vagyunk semmi rossz megjavítói, felkerekedtünk a Gangben összeszedett régi ismerősökkel, újdonsült bebaszcsizott barátainkkal, és elindultunk a Tiszaparton, az alig egy-másfél kilométerre található Ibizába. Közben elhaladtunk volt iskolánk, a Pálfy előtt, ahol meglátogattuk az ötödévben felhúzhatós lámpabúra alá elültetett sonkás szendvicsünket, és meglepve tapasztaltuk az új élet alakulását, amit láthatólag utódaink tovább neveltek helyettünk. Ha így folytatják, pár éven belül a saját lábán tudja majd elhagyni bölcsőjét Pálin (Azért kapta ezt a nevet, mert alapból sonkásszendvics-pálinkát akartunk belőle főzni, de aztán olyan aranyos lett, hogy megesett rajta a szívünk. A nevet egyébként Pászti Péter volt osztálytársunknak köszönhetjük)...
Miután fájdalmas búcsút vettünk Pálintól, folytattuk utunkat az Ibiza felé, és megérkezés, és tánctérre bejutás után megfogalmazódott bennem, hogy miért nevezték el a szórakozóhelyet a spanyol szigetről: Sokan vannak és kibaszott meleg van..
Ami tényleg igaz, mert odabenn olyan meleg volt, hogy egy ember el se tudja viselni. Még szerencse, hogy mi többen mentünk...
Ezután természetesen Tulok lespanolt a fél tánctérrel, én meg a DJ-vel és a mellette álló fotóssal, akik volt osztálytársaim. (Nekik is közük volt Pálin fogantatásához, el is morzsoltam néhány könnycseppet a társ-szülők láttán).. Czako kezdett rácsúszni az Élőhalott expert fílingre (mert a rajta kívül álló ok is ott volt az Ibizában, barátnőivel együtt), ezért vett még egy sört. De sajnos az sem segített, főleg miután Tulok is lespanolt a Czakon kívül álló okokkal.
A kedvenc részem az volt az est folyamán, amikor egy srác olyan csereüzletet ajánlott nekünk, hogy ha adunk tüzet, ő ad cigit. Ebből következett, hogy ideiglenesen én is nikotinista lettem, pedig se tüzem, se cigim nem volt. De ha elgondolkodunk, ezzel a sráccal, és néhány mázsa vihargyújtóval komoly befektetést lehetne varázsolni.
4 óra körül indultunk el az Ibizából, hogy a fél5-ös vonatot elérjük. Az Ibiza to állomás crew a következő arcokból állt: Csabi húga(Erika), Erika barátnője, Dóri, Dóri nővére, Dóri barátnője (csak Dóri nevét tudom, ezért használom őt a default hivatkozási pontnak), Csabi, Tulok, én. Czako már egy kamikaze akció keretein belül elment haza egyedül a 4 órási vonattal (ez a Walking Dead Expert utolsó stádiuma, a vakmerő cselekedet, ami azért tekinthető veszélyesnek, mert tavaly Tulok hasonló akciójakor egy kisebbségi közösség támogatva lett ~10ezer fonrinttal). Dóri olyan fasza magassarkú cipőben jött, hogy egy idő után le is vette, és hozta a kezében(gondolom a szembejövők így jobban felfigyelnek a cipő egyedülálló szépségére). Tulok eközben Dóri lábszagára utaló poénokkal dobta fel menetelésünket, a lány igen nagy örömére. Az állomás környékén 3-4 Andrássy úti tüntető rohant el mellettünk hangos "Ezek jönnek utánunk" kiáltások közepette, szólni kellett volna nekik, hogy már elég messzire futottak, itt tuti nem találják meg őket a rohamrendőrök.. A vonaton csak reménykedtünk, hogy a ~10 ember közül valaki ébren marad Újszászig (hogy felkeltse a többit).. Hazafelé gyönyörű napfelkeltében lehetett részem, csak nem nagyon tudtam rá odafigyelni, mert gyakoroltam a sétálva alvás skillem.
//UPDATE
A kék angyal nem buzibár!
Mivel a zene számomra nagyon fontos, és már több éve tartozik a Hardstyle a kedvenc zenei stílusaim közé, írnék róla pár szót ismertetőnek. Van aki egyszerűen azért nem szereti, mert nem ismeri, és mert Magyarországon nincs elterjedve annyira.
A Hardstyle egy viszonylag új stílus, kb. a 2000. év környékén vált ki a Hard Trance-ből, és a nu-style Hardcoreból (egyébként arról, hogy milyen stílusok keveréke, folyamatosan viták folynak, tehát lehet, hogy valakinek más lesz a véleménye erről). Ezek keverékeként indult hódító útjára valahonnan Hollandiából, aholis az első igazi úttörője a stílusnak a Donkey Rollers volt, amely DJ Zany-ból, és The Pitcher-ből állt.(Az együttes egyébként a mai napig is termeli a zenéket). Az elsők között volt az Immeasurebly című számuk, ami egyrészt kurva jó zene, másrészt a szövege is érdekes lehet:
From the creators of the new generation bass
We are the donkey rollers
No one would have believed, in the first years of the millennium
that a few men, even considered the possibility, of creating a harder style, in dance music.
And yet, across the gulf of space, minds immeasurably superior to ours, regarded this scene with envious eyes.
And slowly, and surely, they drew their plans against us.
We are the donkey rollers
Nyilván Ők még nem is gondoltak rá, hogy a későbbiekben a világ legnagyobb party-jait fogják megrendezni a zenéikkel, és a hozzájuk hasonló DJ-kel. The prohet, aki ekkorra már nagy arc volt a Gabber szcénában, észrevette az új stílus sikerét, és Ő is beállt a Hardstyle DJ-k soraiba, és hatalmas sikereket aratott. Közben egyre több fiatal DJ is sikeressé vált zenéjével, mint amilyen Headhunterz, Brennan Heart, Coone, Alpha Twins, és még sokáig sorolhatnám...
Közben a magyar szcéna is mozgolódott, és a stílus magyarországi képviselői (Deeroy a.k.a. Denoiser, Gabriell Miller, Rufy, Gregor X) útjára indították a magyar Hardstyle partysorozatot Sensor Base néven, ami a mai napig is viszonylag rendszeresen megrendezésre kerül a budapesti K2-ben, sőt, neves külföldi DJ-ket is meg szoktak hívni(Legutóbb Thilo és The Scientist volt). A VIVA Electro-ban már volt is interjú Gabriel Millerrel:
Jelenleg - Magyarországon kívül- a Hardstyle már nagyon elterjedt, szinte mindenütt van rá kereslet Európában. A Q-dance és az ID&T nem véletlenül rendez partykat Hardstyle, Jumpstyle és Hardcore zenékkel és DJ-kkel (Sensation Black, Qlimax, Q-base, In Qontrol, Qrime Time, X-Qlusive, Defqon 1).
Táncok:
Ez alatt a röpke 7-8 év alatt is kialakult a Hardstyle mellé néhány kooreográfia, ilyen pl. a Jumpstyle:
vagy a Melbourne Shuffle:
Ez utóbbit én is tanulom (több-kevesebb sikerrel:D), remélem egyszer majd így nyomom én is mint a srácok a videón. (bár ehhez nem ártana pici ritmusérzék meg ilyen apróságok).
Ha valaki kedvet kapott a Hardstyle-hoz, annak tudom javasolni a magyar hardstyle fórumot: http://www.hardstyle.hu/forum, a Sensor Base partykat (aminek időpontjairól a fórumon értesülhet, vagy tőlem), illetve hogy szerezzen be sok hardstyle zenét és hallgassa. Ezt elősegítendő, írok néhány nevet, amiket beírhattok a keresőbe:
DJ Zany, DJ Luna, Lady Dana, The Prophet, Wildstylerz, Headhunterz, Project one, Brennan heart, DJ Pila, Technoboy, Black Identity, A-lusion, Deepack, Blutonium Boy, Noisecontrollers, Southstylerz, The KGB's, Zatox, Bulldozer Project, Julian DJ and Davide Sonar, Star Creatorz, Scot Project, Tatanka, Showtek, Outsiders, Scope DJ, DJ Isaac, D-block, Blademasterz, Estephan, JDX, Scooter
A vastagon szedett előadók az én személyes kevdvenceim, és igen, jól látjátok, a Scooter is Hardstyle zenét játszik. Legalábbis az utóbbi időben. Egyébként a Penge című filmet láttátok már? Bejött a zenéje?:D
Mivel ez egy blog, ami tulajdonképpen egy online napló, ezért most úgy döntöttem, hogy csak egyszerűen írok ide némi random szöveget, hátha ez is érdekel valakit, ugyanis nagy meglepetésemre a stat szerint az előző POSTok elég sok mindenkit érdekeltek. Sőt, kerestetek is nekem vagy 4 USA dollárt, a Google hirdetésekre kattintva. Ebben csak az a baj, hogy kurva sokáig tart elérni azt az összeget, amit a gugli ki is fizet, valószínűleg majd járókeretre vagy műfogsorra költöm.
Egyébként tegnap voltunk Pesten Czakóval kiíratkozni a koliból (Élménybeszámoló ON). Zónázó vonattal mentünk hajnali 8 órakor, ami mindenütt megáll, de főleg ott, ahol nincs megálló. De ahol van megálló, ott is megáll, tehát az út 70-80%-át állással töltöttük. Ez viszont már eléggé megszokott jelenség a 3 betűs szolgáltatónál (gyk: MÁV), ezért előrelátó módon nem csak tanulnivalót hoztam magammal a mai vizsgára, hanem 1 heti hideg élelmet és vizet is (meg hoztam még két táskát is, amibe nem volt semmi, ez később majd értelmet nyer, mielőtt bárki hülyének nézne, hogy üres táskákat cipelek 35 fokban).
Miután nagy nehezen véget ért a ProgAlap bullshitekkel és czako barátom pompás poénjaival tarkított útszakasz, „egyik jóból a másikba” alapon igénybe vettük a BKV szolgáltatásait is, hogy kijussunk a Keleti pályaudvartól alig 5-10km-re található KCSSK-ba. A piros hetes buszt egyébként (ami napról napra döntögeti meg a saját maga által felállított "hány ember fér be egy csuklós buszba" Guiness rekordot) +35°C-ban kell kipróbálni, ilyenkor érződik igazán az érett férfitestek aromája az utastérben (felhasználói élmény növelése érdekében vigyél magaddal 1-2 nagy és nehéz utazótáskát is). Hál' istennek odafelé még nem volt nagy cuccom, ezért a szabad helyekre rá-rusholó és egymással bloodfight-ot vívó öregasszonyokat elhárítva sikeresen megérkeztünk az uticélhoz, a Kosztolányi Dezső térhez. Érdekes, hogy ha ezek a terminátor-öregasszonyok szabad helyet látnak, egyből megtanulnak járni, sőt szerintem 100 méteren 200-at vernek a gepárdra is, hogy ők tudjanak leülni. Tehát egy szabad helyet látó öregasszony egyetlen igazi ellensége: egy másik szabad helyet látó öregasszony. Úgy látszik, ez egy új gyógymód a reuma, és egyéb nyalánkságok kezelésére. Tényleg, erről eszembe jutott egy vicc:
//VICC ON
Buszon az öreg néni így szól az ülő kisfiúhoz:
-Kisfiam, állj fel szépen!
-Aha, ismerem ezt a trükköt, én felállok, maga meg elfoglalja a helyem.
//VICC OFF
Miután mindenki arcára kiült a szánalom eme szar poén hallatán (most én ugatom le a saját poénomat, hogy ha más is leugatja kommentbe, kevésbé legyen cink), folytatnám.
Szóval átszálltunk a 153-as buszra a Kosztolányin, ami annyira nem volt tömött(de ettől függetlenül a csövesszag itt is elég nagy százalékát alkotta a levegőnek), és elérkeztünk végre a 40'es évek munkásszállóinak hangulatát felidéző kollégiumba, ahol már várt ránk a kiíratkozási papírunk. Erre gyűjteni kellett pár arctól autogrammot, hogy mindent rendben találtak (pl a könyvtárból, hogy nincs könyvtartozás. Ezzel a látogatással együtt voltam összesen egyszer abban a könyvtárban), nincs anyagi tartozás, stb, aztán mehettünk kiíratkozni az agyonpecsételt cetlivel. Eközben olyan paranormális dolgot láttunk, amit valószínűleg már nagyon-nagyon régen nem látott senki a KCSSK történetében: Mindkét lift működőképes állapotban volt. Egyszerre. Ezt úgy értsd, ahogy mondom: semmi leszakadás, beragadás, nem pusztult senki a liftaknába, nem szorult senki két emelet közé, sőt, még a lámpa is kajak világított benne. Hát igen. Kis lépés az embernek, nagy lépés az emberiségnek.
Az első BUG ott került a számításunkba, hogy mi előbb akartuk megejteni a kolikártya-leadós, kulcsleadós, cetlialáíratós kiíratkozást, aztán akartunk a maradék holminkat kipakolni a szobából. A szemfülesebbekben már megfogalmazódhatott a kérdés, hogy akarunk kipakolni, kulcs nélkül?
Na mind1, ennek köszönhetően (és annak, hogy Czako fenn hagyta a kulcsát) ki is használtuk a felvonó által nyújtott szolgáltatásokat, mert felmentünk vagy háromszor a 11. emeletre(ugyanis ott a szobánk, és összesen 11 emelet van. De ha 12 emelet lenne, akkor szerintem ott lenne a szobánk.). Odafent már csak nekem voltak cuccaim, mert Czako szombaton faterjával kocsival hazapakolta a sajátját, és most jött el az a pillanat a történetben, ahol a 2 üres táska értelmet nyer: Ebbe pakolok be:O.
A bepakolásról csak annyit mondanék, hogy összesen kb 10 percig cuccoltam folyamatosan, de a 2 táska már kb fél perc után overflow error-t nyomott, pedig semmi mást nem tettem el, csak az ágyneműmet. Ezután következett a fém fatálak és egyéb hasonló konyhai felszerelések részecskezsugorítással történő besűrítése a táskába, illetve sikerült még begyömöszölni egy hálózati elosztót, meg egy tusfürdőt. Maradt még 1-2 használati tárgy, amit inkább ott akartam hagyni az utókor számára, de Czakó barátom hangos "haggyámá, ez még bárhova befér" kijelentések közepette önálló hadjáratot indított a táskáim ellen, és betett mindent, amire kb soha az életben nem lesz szükségem itthon. Ezzel ugye fizikailag a táska méretét már nem volt képes növelni, viszont a súlyát (a sűrűség növelésével) sikerült neki. Ebből az lett, hogy az egyik táska felemelése vetekedett a hasonló méretű ólomtömb megemelésével, és ráadásul még egy papírból készült DEVERGO-s szatyorba is cuccolni kellett, ha esetleg a két táska nem lenne pont elég hazafelé.
Ezután a fárasztó kaland után lementünk kiíratkozni, ahol meghekkeltük kicsit a kiíratkozási rendszert (nem a saját szobánk kulcsát adtam le), de ezt a jövőben kb mindenki le fogja szarni. Hazafelé menet a DEVERGO-s papírszatyor szétszakadt, szóval át kellett pakolni 2 másik szatyorba, de Czako rendes volt, mert hozta az egyik táskát (a könnyebbet). Hatalmas ötletem gyümölcsét élveztük akkor, amikor Kelenföldről légkondícionált(??????? wtf???) gyorsvonattal (a 20 perces úton csak 10-et töltöttünk egy helyben állással, ezt hívják gyorsvonatnak) mentünk a Keletibe. Ott - a sikeresen összehangolt csatlakozás miatt - lett 1 óra szabadidőnk, úgyhogy bementünk még a mekibe, aztán a MÁV hazarepített minket.
Régóta tervezzük az arcokkal, hogy bepróbáljuk a szolnoki tiszaligeti strandot éjszaka is(nappal fürdeni olyan snassz), és múlt hét szombaton az elhatározás tetté nőtte ki magát.. Kocsival érkeztünk a helyszínre Újszászról, Andris barátom vezetett.. Mikor odaértünk, meglepve tapasztaltuk, hogy a várakozó emberek száma kb. háromszorosa annak, ami napközben szokott lenni, pedig ez csak 21:00-01:00-ig tart, ráadásul a jegy is sokkal drágább.. Ahogy vártunk, elmondtam vagy 3szor a "hoztatok-e naptejet?" poénomat, de meglepő módon már először se tetszett senkinek.. (hazafelé menet továbbfejlesztettem "Hú de lebarnultam basszátokmeg"-re, hasonló eredményeket értem el vele)
9 óra környékén engedtek be mammerék minket, mi meg célba vettük az öltözőt, ahol hekkerbiztos szekrényekbe lehet elhelyezni a cuccainkat. A ~20 méteres útszakaszon a biztonság kedvéért elmondtam még 2szer a poént, hátha nem hallották és azért nem röhögtek. Mint a response-okból kiderült, nem azért nem röhögtek, mert nem hallották...
Miután átöltöztünk, és beírtuk az egymás testrészeinek méretére utaló jelszavakat a szekrénybe, a szekrényeket őrző huszonéves srác a következő jókívánságokat üzente az összes poétai és magyar nyelvtani tudását latba vetve:
"minden jó csajt basszatok meg!"
Ezen felbuzdulva hónunk alá kaptuk a 200 ft-ért vásárolt rószaszínű(!!!) labdát(nagyon hatékony csajozási eszköz!) és elindultunk a legtávolabb eső medencéhez, ami mellesleg a legnagyobb, legmélyebb és leghidegebb is. (bár 12°C fokban már eléggé melegnek tűnt, szinte forrónak). Hatalmasat úsztunk(2 percet), labdáztunk rengeteget(1,5 percet), ugráltunk is gyönyörűeket(elbaszott szaltókat), közben persze gyönyörű idő volt (~10°C fok). Szóval minden olyan volt mintha csak havaii-on lettünk volna. Tulok -akinek a vízhőfok megszokására speciális stratégiái vannak kidolgozva- azzal kezdte, hogy elrugaszkodott, és mielőtt a vízbe ért volna, a biztonság kedvéért még lespanolt a medence szélével is.. Hát végülis, ha rejtett sípcsont-törésed van, nem nagyon foglalkozol vele hogy kurva hideg a víz. Big respekt Tulok, legközelebb én is így szokom meg a vizet.
Szóval miután kistrandoltuk magunkat, elmentünk a büféhez, ahol -alig sejthető módon- mindenki ivott ~1 sört. Ott Csabi nevű barátom hirtelen Máltai szeretetszolgálatnak képzelte magát, és mindenkit meghívott egy hot-dog-ra. (Ezúton is szeretnék köszönetet mondani, itthon nagyon hálásak vagyunk Neked! A Jóisten áldjon meg!) Közben bebizonyosodott, hogy a büfésnéni 10-es skálán való jócsajsági indexe fordítottan arányos matematikai ismereteivel. (ha esetleg Ő is olvassa a blogot, akkor a "10" helyére képzeljen "2"-t, ezzel könnyebb számolni).
A büfé meglátogatása után, pár perces megszakításokkal szinte végig a melegvízben punnyadtunk, és a rózsaszín labdánkkal villogtunk. 1-2 havernak furcsamód nem kellett kimennie sárgát dobni a medencéből (biztos rossz az anyagcseréjük, másra nem tudok gondolni).. Egyébként az az érzés, hogy milyen lenyűgöző 10 fokban, vizes gatyával, csuromvizes törölközőbe bugyolálni magad, szinte leírhatatlan, ezt mindenkinek magának kell átélnie. Csodálatos!
Miután bemondták hangosbemondón, hogy záróra van (amit látszólag rajtunk kívül mindenki leszart), elmentünk átöltözni, majd a kifelé vezető forgóajtónál még igazi 20 évesek módjára bezárósdit játszottunk, és megbeszéltük, hogy 2 hét múlva megint jövünk.
A címben szereplő kérdésre egy világhírű programozó hekker, Daniel Stenberg ad választ, aki szabadidejében library-ket programoz PHP-hez, illetve néha nagy unalmában firmware-ket hordozható lejátszókhoz.
Ő alkotta meg a cURL (Client URL) nevű library-t, ami alkalmas POST kérés küldésére futásidőben. A cucc nem mellesleg használható még https, ftp, gopher, telnet, dict, file, és ldap protokollokhoz is, de én most csak a POST kérést mutatnám be egy egyszerű példán levezetve.
Ha valaki esetleg ki akarja próbálni, érdemes localhoston kisérletezni, mert nem garantált, hogy egy tárhelyen (főleg ingyenesen) telepítve/engedélyezve van a cURL. Az én localhostom Apache 2.2-ből és PHP 5.1.2-ből áll, ezen működik az alábbiakban bemutatott példa, mert kipróbáltam (bár azt olvastam, hogy PHP 4.0.2-től minden PHP verzió tartalmazza).
Először is írnunk kell egy scriptet, ami értelmezi, és valahogy logolja a bejövő kéréseket. Erre én az alábbi receive.php file-t használtam:
<?php
if(!is_file("file.log"))
touch("file.log",0777);
if($_REQUEST["valtozo"] == "érték")
{
$fa = fopen("file.log","a");
fputs($fa,"Sikeres ".$_SERVER["REQUEST_METHOD"]." kérés a következő időpontban: ".date("Y-m-d H:i",time())."\n",1024);
fclose($fa);
}
?>
Ezen szerintem nincs mit magyarázni. Kipróbálhatjuk a működését, ha meghívjuk így paraméterezve: receive.php?valtozo=%E9rt%E9k (URLENCODE szükséges, bár egy normális böngésző megcsinálja helyettünk).
Most nézzük a POST-oló scriptet:
<?php
$c = curl_init();
curl_setopt($c, CURLOPT_URL, 'http://localhost/CURL/receive.php');
curl_setopt($c, CURLOPT_POST, true);
curl_setopt($c, CURLOPT_POSTFIELDS, 'valtozo=%E9rt%E9k');
curl_exec ($c);
curl_close ($c);
?>
A curl_init() függöny értelemszerűen inicializálja a cURL munkamenetet. Ennek van 1 paramétere, ami beállítja a CURLOPT_URL előre definiált konstans értékét, de ezt mi a következő lépésben tesszük meg. A következő 3 sor beállítja a kérés tulajdonságait a konstansok által, amiknek listáját itt megtalálhatjuk. Ezek után már csak lefuttatjuk a kérést, és a logfájlunkban meg fog jelenni az új sor.
A dologban az az igazán kafa, hogy a kérésre a fogadó file akár válaszolni is tud, méghozzá a teljes kimenetével. Ezt viszont csak akkor tudja megtenni, ha a send.php-t kiegészítjük kb így:
<?php
$c = curl_init();
curl_setopt($c, CURLOPT_URL, 'http://localhost/CURL/receive.php');
curl_setopt($c, CURLOPT_POST, true);
curl_setopt($c, CURLOPT_POSTFIELDS, 'valtozo=%E9rt%E9k');
curl_setopt($c, CURLOPT_RETURNTRANSFER, true);
$return = curl_exec ($c);
curl_close ($c);
echo $return;
?>
Remélem hasznos volt az írás valakinek. Sok sikert!
Amikor szerdán megemlítettem Czakó Tamás barátomnak, hogy csütörtök este egyedül leszek a házban, már sejthettem volna, hogy a barátaim annyira törődnek velem, hogy a világért sem hagynának egyedül üres kéróban egy egész éjszakára.. Mindez akkor kristályosodott ki bennem, amikor tegnap este fél9 környékén - amikoris én a reggeli 6kor kelés és budapestre menés, visszafelé Albertirsáról hazavezetés, majdnem frontális ütközés és egész nap semmit nem csinálás miatt már rég aludtam a vérbe - egy mikrohullámú jel utat tört magának az éterben, ennek eredményeképp megcsörrent a telefonom... Haverom volt, akivel félkómásan megbeszéltem, hogy fél óra múlva jönnek hozzám (!!!) meccset nézni (!!!), hoznak sört(!!!). Onnan tudom hogy félkómás voltam, mert zuhanyzás közben felmerült bennem, hogy álmodtam az egész telefonbeszélgetést, de aztán a telóban a Hívásinfó funkció meggyőzött az ellenkezőjéről. Legbelül azért reméltem is hogy valóság, a "Hozunk sört" rész miatt...
Ugyebár szerdán a Spanyolország - Oroszország meccs volt, ami az EB elődöntője, másrészt meg Czakó vs Tulok összecsapása is, mert egyik spanyol drukker, a másik meg nem, és a másiknak ez pont elég az egyik baszogatására:D
Miután a házibulikban megfáradt tévén való meccsnézéssel végeztünk, valaki úgy érezte, hogy nem kockult még ma eleget, ezért felvetette az ötletet, hogy LAN-ozzunk már egyet. Mivel a jelenlévők közül 90% kocka volt (a maradék 10% is kocka volt), támogatták az ötletet, így hát kocsikkal bejártuk kicsiny településünket, és mindenkitől begyűjtöttük a szükséges hardvereszközöket ami szükséges volt. Ja, és hoztak sört is. (ami itt is maradt, szóval ezúton közölném a sör hozójával, hogy a váltságdíj 1.000.000 Forint, ha nem fizet holnap éjfélig, kegyetlenül megiszom őket!!)
Miután előkészítettük a terepet és kamatoztattuk Czakóval a programtervező informatikusi skill-ünket (összedugtuk a switchet és már ment is, aztán közös erővel sikeresen elbasztuk a hálózatot), leporoltuk a régi játékainkat és nyomtuk, kb reggel 10ig folyamatosan. Mondanom sem kell, hogy egyébként is irgalmatlan poénosak vagyunk külön külön is, hát még együtt, laza 8-10 óra folyamatos kockulás után ... Asszem reggel 9kor voltam abban az alfa állapotban, hogy
Az est folyamán egyébként 2szer is főztünk KV-t (vagy inkább nevezzük elfuserált kakaóval összekevert fosnak?), és Sziller reggel bedobta a konyhatündéri adottságait, és sütött tojást tuloknak, meg magának.
Miután mindenkit hazavittünk, gyors rendrakás, kajálás, és zuhanyzás után felmentem a szobámba aludni. (érdekes, hogy a kb. 10-15 méteres, lépcsővel tarkított útszakasz megtétele az óra szerint 5 percig tartott, szerintem meg csak 30 mp-ig, de ezen már meg se lepődtem).
Ezt az írást elsősorban webfejlesztőknek ajánlom figyelmébe, akik szeretnék weboldalaikat komolyabban levédeni hekkerek vagy botok ellen.
A címben szereplő 3 kifejezés valószínűleg a legelterjedtebb támadási formák manapság weboldalak ellen. Egy valamirevaló webprogramozó minimum ezek ellen kőkeményen védekezik, és akkor a Greasymonkey hack-ekről és társaikról még nem is beszélünk.
Az XSS, azaz Cross-site-scripting például kiválóan alkalmas Phising-ra (magyarul adathalászatra, de egy ügyes hekker szinte akármire fel tudja használni, gondolok itt a sütilopástól kezdve a személyes adatok logolásáig és a CSRF-ig mindenre). Itt egy példa nem perzisztens XSS támadásra:
Vannak olyan oldalak, ahol egy felhasználónak szánt üzenetet, ERROR_MESSAGE-t, vagy SUCCESSFUL_MESSAGE-t a programozó GET-es változókban utaztat, pl: http://tedomained.hu/feltoltes.php?mess=Sikeres%20feltoltes!
Ezt általában egy az egyben kiírják a programozók a weboldalra, nem figyelve a biztonságra, hiszen mi van akkor ha átírom a GET-es változót, valahogy így: http://tedomained.hu/feltoltes.php?mess=<script>alert(1);</script> ?
Ekkor a böngésző simán az arcunkba tolja az alert ablakot, tehát találtunk egy módszert, hogyan juttassunk ártó szándékú javascriptet egy más által birtokolt weboldal forráskódjába. A legjobb védekezés az, ha elkerüljük az URL-ekben szállított stringeket, inkább használjunk azonosító integereket (pl 1,2,3 stb), aminek mindegyikéhez tartozik egy felhasználói üzenet, majd egy switch-el döntjük el, melyik üzenetet kapja a juzer, és már be is foltoztuk a biztonsági rést. Ha mégis ragaszkodunk az URL-ben szállított stringekhez, akkor viszont kiírásnál ügyeljünk rá, hogy egy strip_tags-et, vagy egy htmlentities-t engedjünk rá előtte.
A Script injection hasonlít kicsit az XSS-re, azzal a külömbséggel, hogy ez már gyengébb adatbiztonsági ismereteket feltételez a weboldal programozójáról. Arról van szó, hogy egy felhasználó által megadott input mezőbe ha HTML,JavaScript, vagy egyéb a böngésző által lefordítható kódot injektálunk, és ez kiírásra kerül magunknak (vagy ami még rosszabb: más felhasználóknak), akkor szintén az a helyzet áll fenn, hogy más által írt weboldalba simán ártó szándékú kódot varázsolhatunk. Egy social networknél például kifejezetten gáz lenne egy ilyen jellegű hiba ;).
Védekezés: szintén strip tags, vagy htmlentities, lehetőleg már adatbázisba írás előtt.
Az SQL injection főként keresésnél, vagy jelszómódosításnál tud kifejezetten veszélyes lenni (valójában talán a legveszélyesebb mind közül). Maradva a social network példánál, képzeljük el a jelszómódosító FORM-ot, és azt, hogy mi megy a háttérben:
Van 2 input mező, mindkettőbe ugyanazt a jelszót kell beírni, és ha egyeznek, a szerver oldali script kicseréli az adatbázisban a jelszót, majd küld egy message-t, hogy "sikeres jelszócsere". Nézzük meg, hogyan néz ki ez az PHP-SQL utasítás:
mysql_query("UPDATE felhasznalok SET jelszo='uj_jelszo' WHERE nev='RobbeR'");
Ebben ugye a WHERE feltétel mondja meg az adatbázisnak, hogy csak abban a sorban cserélje a jelszót, ahol a név='RobbeR'. (vagy 'id=[0-9]*', attól függ, mi a UNIQUE mező az adatbázisban). De mi van akkor, ha én jelszónak ezt adom meg: jelszo'-- ... Ekkor ez lesz a lekérdezésből:
mysql_query("UPDATE felhasznalok SET jelszo='jelszo'--' WHERE nev='RobbeR'");
Ehhez tudni kell, hogy SQL-ben a megjegyzés a '--' után írandó, tehát ez a string 2 részre szedi az utasítást:
UPDATE felhasznalok SET jelszo='jelszo' és --' WHERE nev='RobbeR'
ahol a 2. rész ugyebár megjegyzés, így valójában csak az első rész lesz értelmezve az adatbázison. Ebben meg már nincs benne a feltétel, így nem csak azt az egy sort írja át, hanem az összes sort a `felhasznalok` táblában. Ha ezt egy social network-ön alkalmazzák sikeresen, akkor ezután mindenkinek 'jelszo' lesz a jelszava, függetlenül attól hogy eddig is az volt-e, vagy nem. Ez azért elég gáz tud lenni, ha pl nincs mentve az adatbázis...
Védekezés: mysql_real_escape_string, ami escapeli az összes ' vagy " karaktert, illetőleg a \ karaktereket is.
Sok sikert a fejlesztésben, remélem azért valaki elolvassa ezt, és hasznosnak találja majd;)